Ma a sétálgattunk a belvárosban, a Robi 1 étterembe ment be megbeszélni,h kellenek e 1másnak, utána meg én mentem volna 1 másik étterembe ahol recepcióst kerestek.. miközben nézegettük a térképet,h merre tovább észrevettem,h a mögöttem levő Pub kirakatába hirdetik,h embert keresnek, bementem és ma este 7-re vissza is hívtak. Vicces volt ennyi év irodai munka után egy bárban helyt állni, úgy tűnik egyelőre megfelelek, mert a menedzser már be akart osztani, én mondtam neki,h lassabban, holnap 1 másik helyre megyek. Meg mivel az utóbbi években annyira nem voltam nyaralni kihasználnám a helyzetet. Háát remélem,ha holnap este felhívom még meglesz a helyem.. V.miért tetszik, pedig csak 1 kis koszos angol Pub,de mégis jól éreztem magam,laza az egész persze oda kell figyelni,de lehet,h mivel eddig nagyobb felelősség volt rajtam, most nem tud stresszelni 1 sör lecsapolása..Holnap a Móni(barátosném) intézett nekem szintén 1 próba műszakot egy étterembe, valószínűleg az keményebb lesz, már maga a követelmény is, meg a tányérok egyebek kihordása, hát majd meglátjuk. Eddig azt hittem derogálni fog,h miután komoly repjegyeket és utakat állítok össze, majd más poharát szedjem le az asztalról,de komolyan tetszett a dolog, egyelőre úgy érzem tudnám csinálni, aztán persze ha már Új Zélandra készülünk vissza az én kis repjegyeimhez. Most v.hogy úgy érzem,h bármi és bárki lehetek és nem számít.. lehetek báros, pincérnő, kutyasétáltató, recepciós nem számít, kihívás az egész és 1 nagy kalandnak érzem, aztán majd meglátjuk,h mi jön össze ;)
HAJRÁ!!! Azért jó lecsapni a munkára, ki tudja, mikor jön a következő. Lépni meg később is lehet, nem?
VálaszTörlésNa, és hány tányér esett?
Egy tányért sem törtem össze! :)
VálaszTörlésDe végül nem ez lett, hanem a pub?
VálaszTörlésNem, mert a Mónihoz nem tudtam próbamunkára se bemmenni,mert nagy átszerevezések vannak ott.
VálaszTörlés