Embankment Café

Most már azt hiszem 4. napja vagyok a kávézóban, 1-2 törzsvendéget már felismerek, de azért különleges rendelésekkel még bajban vagyok. De meg vannak velem elégedve, állítólag még senkit nem tudtak beállítani a kasszába ennyi idő után, pedig én épp azon vagyok kiakadva,h mennyire nem tudok semmit. Furcsa ennyi év után v.mit teljesen a 0-ról kezdeni, mikor már megszokta az ember lánya,h  van 1 státusza, nagyjából már már el tudja helyzeni magát a szakmájában, és bumm itt senki, és olyan furcsa,h én vagyok az akinek tanulnia kell,h nem  vagyok szakmabeli és kiemelkedő tehetség... :) (nna nem mintha az lettem volna,mint referens- pedig de :) ;) Mindenki nagyon kedves, és nagyon,de nagyon megtanultak csapatban dolgozni, tényleg mindenki a másik keze alá dolgozik, függetlenül,h feladata vagy nem itt is van 2 kolumbiai (1 szakács és  felszolgáló), 3 lengyel (2 felszolgáló, 1 szakács) 2 kínai (1 szakács, 1 felszolgáló) (de lehet, h ők is mianmariak) 1 mianmari lányka. meg kell,h mondjam,h a 2 kínai az akik nagyon jól tudnak csapatban dolgozni és elképesztően gyorsak, mindemellett nagyon szimpatikus jellemük van. Egy szó, mint száz, ez is kemény meló, de tetszik (a sok futkosástól meg ledobtam 1-2 kilot, miközben halomszám eszem a süteményeket amiket napvégén ránksóznak), pláne,ha már átlátom az egész rendszert akkor még jobban fog tetszeni.

Itt dolgozom: http://www.embankmentcafe.co.uk/index.html

Szerelmem, ma munka után bejött hozzánk, mi még nem zártunk és készített néhány képet  a kis kávézóról a blogomba:

Park egyik szép platánfája

a kávézó hátsó teraszával (már zárás után)

Robit változatlanul nagyon dicsérik és el vannak ájulva a munkájától, nekem meg csak dagad a keblem, h ilyen jó chefem van nekem, az angolja is napról-napra jön fel, az én szörnyű akcentusomon is próbál csiszolni a Sally - még nem tudja, de hamarosan rájön,h nehéz fába vágta a fejszét, az összes ismerősöm az én kiejétesemen szokott nevetni.. :) :)

Mindenkit puszilok, Robi konyhájáról bővebben majd Kozmin blogjában lehet olvasni, már ha lesz kedve megírni...